Blue Venture és az önkéntesség

Elöször is sikerült megtaláljam a magyar billentyüzet kiosztást, tehát innentől elvileg ékezet-helyesen élvezhetitek az irásokat. Természetesen az olvasást továbbra is nehezítendő a helyesírási hibákat meghagytam. Az élet nem habostorta.

Miután most már több mint egy hete itt vagyunk és sikerült röviden bemutatni, hogy hogyan is keveredtünk ide, gondoltam írok kicsit az alapítványról, illetve, hogy mit is jelent itt önkéntesnek lenni. Különösen mivel az elmúlt héten lehetőségünk volt jobban bepillantani a rendszer müködésébe, illetve mivel kiderült, hogy talán nem vagyok informatikai analfabéta, ezért elkezdtem a kölönböző excel „adatbázisok” rendberakasát és táblázatok, statisztikák kicsit használhatóbbá tételét, amihez persze legalább alapjaiban meg kellett érteni pár dolog működését. Igen, ez is az önkéntes munka része. :) Mivel sajnos a hét túlnyomó részében beteg voltam, így ráértem erre is...

Maga a Blue Ventures (BV) alapvetően tengeri kutatással, és a kutatáson keresztül „megörzéssel” foglalkozik. (Nem tudom, hogy a conservation-t hogyan lehetne jobban magyarra fordítani...) Mit is jelent ez a gyakorlatban? A kutatás fő fokuszában a koralzátonyok, illetve azok élővilága van. Ez így elsőre nem tűnik túl nagy feladatnak, de a koralzátonyok álapota nagyon sok vízi, szárazföldi, emberi és embertől független tényezőtől függ, illetve hatással is van vissza-felé. Itt a kutatás fő fokusza inkább a part közelében élő emberek hatásait vizsgálja, illetve a kutatás megpróbált „ötletekkel” szolgálni a fenntarthatóság érdekében a „megőrzési” projektnek. Ez a gyakorlatban egy LMMA (Locally Managed Marine Area) rendszeren keresztűl működik. Ennek a lényege, hogy a környéken élők, illetve az itt működő cégek, szervezetek egyűtt próbálják fenntartható módon menedzselni a környezetüket, főleg a tengeri elővilágot, de nem kizárólag csak azt. Ez – ha jól értettem – nem egy új gondolat, hanem dél-kelet Ázsiában már bevált módszer, illetve máshol is elkezdék használni sikerrel.

Az itteni térségi társulás neve „Velondriake” ami a helyi Vezu lakosság nyelvén azt jelenti, hogy a „tengerrel élni” - Live with the sea (http://www.velondriake.org). Ez egy kb. harminc falut, illetve a helyi cégeket tömörítő társulás, ami gyakorlatilag egyfajta önkormányzatként menedzseli főleg a halászatott (ami itt a fő bevételi forrás), illetve pár egyéb dolgot is. Az alapítvány különböző forrásokon keresztül pénzeli, illetve segít menedzselni a projekteket. Valamit információval és tanácsadással szolgál a kutatási eredmények alapján.

Négy főbb projekt-területet érdemes megemlíteni. Talán a legfontosabb az Aquaculture, ami a tenger-gazdálkodással, illetve ennek a kontroljával foglalkozik. Ide tartozik az állandó, illetve az ideiglenes halászati tilalmi területek kijelölése, illetve a normál halászaton túli alternatív lehetőségek keresése. Ilyen például a közelben lévő tengeri-uborka farmok (állítólag kinában nagy kereslet van erre az innyencségre a kinai újév körül), vagy a tengeri-hinár (? vagy sea-weed) termelés is. Ehez kapcsolódik a második projekt, amit a BV végez ez pedig a kutatás, erről majd meg később részletesebben is irok.

A harmadik nagy projekt a Safidy – ami malagaszi nyelven választást jelent. Ez gyakorlatilag az egészségügyi program, ami felvilágosítással, alapvető higéniás ismeretek terjesztésével, család-tervezésssel, és általában egészségüggyel foglalkozik. (Jelenleg éppen a várandós nők vizsgálatait tartalmazó adatbázist próbálom kicsit rendberakni... Majd igyekszem erről is irni.)

A negyedik projekt pedig az oktatási projekt. Nagyon sok gyerek van, iskola alig, tanulási lehetőség szintén nincs sok, szóval ebben a projektben sem unatkoznak. Itt is van pár érdekes kezdeményezés, például a diák-riporterek, vagy szombati iskola, ahol tegnap mi önkéntesek próbáltunk kb száz 5-10 éves gyereket kisebb csapatokban angolul tanitani, de leginkabb első körben csak szórakoztatni.

Minden területnek van egy külföldi menedzserre, illetve több helyi alkalmazotta, akik a konkrét projekteket viszik, vagy közvetlenül csinálnak valamit.

Mit csinálunk mi itt? Mit csinál egy önkéntes?

Nyilván az ember elsősorban igyekszik jól-érezni magát. Ez nem túl nezhéz, de azért relatív kötött programunk van, amit azért nem kell eszement komolyan venni. Alapvetően egy héten 6 napon „dolgozunk” és egy szabad-napunk van, amikor azt csinálunk amit akarunk. Mivel általában is azt csinálhatunk amit akarunk (mivel ha egy kötött programhoz nincs kedvünk, akkor bármit ki lehet hagyni, szinte semmi sem kötelező), szóval ezért a szabad napon nincs semmilyen program, ami inkább a staff-nak szól, ilyenkor ők is pihennek. Mi meg a sok lehetőség közül szervezünk valami programot. Ma például vitorlázni voltunk a helyi eco-guide-okkal kis pirogue-okkal.

Tehát hat napon van program, ebből egy száraz nap, a többin délelőtt általában 1-2-3 merülés van, ahol a kutatással foglalkozunk, persze jelenleg még csak inkább „betanulunk”. Délutánonként, pedig vagy elődadások vannak, vagy a többi projekt munkájába lehet besegíteni, bár a többség még inkább csak a meleget igyekszik megszokni, vagy a koral fajtákat megtanulni. Én pedig, jobb hilyán excelezek, illetve bevállaltam egy excel, access, internet kezdő tanfolyamot is a BV helyi alkalmazottai számára.

A száraz napon pedig valami „víz feletti” program van, például szemétszedés a tengerparton a gyerekekkel, vagy a majom-kenyérfa-erdőbe túra, szintén gyerekekkel. De lesz majd még elvileg tengeri-uborka számolás, mérés, vagy polip-halászat is.

Ezeken felül mindenkinek van még egy kötelező feladata, amit hetente rotálunk. Ilyen a közös helyiség takarítása, vagy a buvár-bázis takarítása és rendberakása, vagy a víztisztító tisztitás, illetve a kedvencem a folyamatos meteorológiai adatok gyüjtése egy kis négyzethálós füzetbe. (Ezt eddig főleg én csináltam, például tengnap a szél dél, dél-nyugati volt, kb 4.8km/h sebességgel...)

Szóval nem unatkozunk, de azért nem is kell belehalni a munkába. Viszont korán kelünk és fekszünk. Mivel tegnap este „party-night” volt, ezért tovább is volt áram, bár mi már fél-tíz fele csak kovájogtunk, nem vagyunk hozzászokva az ilyen éjszakázáshoz...

Remélem most már fogok tudni merülni is, és akkor irok végre egy jót a helyi buvárkodási szokásokról, mert már eddig sok csodát láttunk...

Marci