Beach lesen

A sanuri strandot már ismerjük, így vasárnap úgy döntöttünk ideje megnézni a híres Kuta Beach-et, vajon tényleg olyan szép-e, mint az útikönyvek mesélik. Ha magunk elé képzeljük Bali térképét akkor úgy néz ki mint egy nagy elnyújtott buborék, amiből mintha lecseppenne egy kisebb buborék. A két buborékot összekötő rész észak-keleti oldalán van Sanur, míg a nyugatin Kuta. Ennek megfelelően hívják a sanuri strandot Sunrise Beach-nek, a kutait pedig Sunset Beachnek.

Belőttük a mobil gps-t és a lovak közé csaptunk. Már előre készültünk, hogy most aztán valami gyönyörűséges pálmafás strandot, hullámokat és koktélozós cuki kis beach bárokat fogunk fényképezni. Nos, teljes meggyőződéssel és őszinte lelkiismerettel mondhatom, Kuta Beach nagy csalódás, ennél ocsmányabb és büdösebb strandot nem láttam még... A tengerpart mocskos a tenger által partra vetett természetes (faágak, kókusz diók) és mesterséges, de legalább apró szeméttel. Nem láttunk cuki kis beach bárokat, csak restaurant vagy club név alatt futó, ám bájukat rég elveszített étel és ital kiszolgáló egységeket, abból mondjuk több tucatot. A szállodasornál már kicsit jobb volt a helyzet, itt a partot tisztán tartották és láttunk egy férfit, amint éppen halászott.

De nem abból a fából vagyunk faragva, aki ilyen apróság miatt feladja! Valamiért szépnek mondják a nyugati oldalt, hát keressük meg hova dugták el a szép részét. Vizünk van, amíg benzinnel jól áll a kocsi, Gyula nyomja a pedált és amíg a telefonom bírja, navigálok! Sőt, vizet és benzint lehet venni, a telót meg tölteni!

Így esett, hogy találtam kettő, egy mikró méretű és egy kicsit nagyobb utat, amik Kuta Beach-től délre kivezettek a sziget partjáig. A mikró méretű volt közelebb hozzánk, azzal kezdtük. Hamar megtaláltuk, majd 8 és fél perc tekergés után egy templomnál találtuk magunkat, ami egyben az út végét is jelentette. A templom nyitva volt és tele emberekkel, akik horgásztak a szikláról...

Néhány kötelező fénykép elkattintása után visszatekeregtünk a főbb útig. Innen két választásunk volt, vagy egy baromi nagy kerülővel érjük el a másik cél utat, vagy választjuk azt a bizonytalan útgombolyagot, amit csak halványan jelölt a telefonom térképe. Természetesen ez utóbbit választottuk, aminek az eredménye 20 perc offroadozás lett, nem kevés eltévedéssel. De erőfeszítéseinket és kitartásunkat siker koronázta, végül elértük azt az utat, amit kerestünk és pár perc múlva le is parkolhattunk az út végén. A parkolóban építkezés folyt, egy-két autó állt csak, azt hittük itt is lukra futottunk, de azért ha már itt vagyunk, nézzünk le a partra! És milyen jól tettük!!! Megtaláltuk ugyanis Dreamland Beach-et!!!

A part tiszta, a homok sááárga, a tenger kééék, a hullámok naaagyok, fálmafák a parton, szörfösök a vízben, cuki beach bárok a parton, nem sok, csak épp egy pár, ahol finom a narancslé. Ismét egy gyöngyszemet találtunk! Lehet, hogy a nagy hullámok miatt nem a legideálisabb strandolni, de szörfözni és élvezni a tengerpartot maga a tökély!