Az alapszituáció: kellemes szerda
délután 5 óra vala, semmi érdemleges nem történt ma, párás meleg az idő reggel
óta, az ég tiszta, ragyog a nap. Már éppen kezdtem gondolkodni, jó lenne egy
kis csokit szerezni, ha már teát ilyen melegben nem iszunk.
A gondolatot tett követte. Szerencsére
nem kellett messzire mennem, mert a hűtőben ott figyelt csokikészletünk utolsó,
még sértetlen eleme. Mire a hideg csokit feldaraboltam és gusztusosan elrendeztem
egy tálkában, dörrent egy óriásit az ég és elkezdett zuhogni az eső...
Leengedtük a teraszunk szélén
feltekert gyékényeket, hogy a teraszt és főleg a teraszon elhelyezett
laptopokat megvédjük az esőtől. Mikor 20 perccel később abbamaradt a zuhé, ismét kisütött a
nap, újra elkezdtek csiripelni a madarak és csak annyi emlékeztetett minket a nagy
esőre, hogy a fákról még csöpögtek az esőcseppek és megint pocsolyává változott
az egész kert.
No comments:
Post a Comment