Otthon, édes otthon

Nem egyszerű Balin olyan házat találni, ami minden kívánságunknak megfelel. Nem a lehetőségek szűkössége vagy az igényeink magas szintje miatt, hanem...

A kereslet oldalon több lehetőséget vettünk számba. Ha egy házat bérlünk, akkor az legyen akkora, hogy mind az öten elférjünk benne. Ennek előnyei: egy fedél alatt lakunk és itt lesz a bázis bandázós-bulizós-összeröffenős magja, hátrányai: egy fedél alatt lakunk és itt lesz a bázis bandázós-bulizós-összeröffenős magja... Vagy béreljünk kettőt, egyet Gyuláéknak, egyet magunknak. Előnyei: nem egy fedél alatt lakunk, hátrányai: nincs bázis bandázós-bulizós-összeröffenős hely, hanem bérelni kell harmadik helyet bázisnak...

Nézzük a kínálat oldalt is! Balin egyrészt vannak a házak és vannak a villák, a kettő nem ugyanaz! A villa mindig medencés, a ház vagy igen, vagy nem... A villának mindig van kertje, a háznak vagy van, vagy nincs... A villának megkérik az árát, a házét... hmm, változó, némelyik ház ára elszállós volt, némelyik tulajdonképpen korrekt. Láttunk olyan házat, aminek szinte papírból voltak a falai, vagy olyat, aminél a hálószobák plafontól földig ablakai a medencére néztek és a kettő között volt egy egész méter, volt még, aminek a nappali része teljesen nyitott volt, illetve, aminél az egyik szobának csak egy 50 x 100-as ablaka volt, az is az emeletre felvezető lépcsőre nyílt... Mégis a „díjnyertes” az volt, amelyiket teletömték arannyal futtatott, giccses cicis angyalkákkal és mivel az angyal enyhe anatómiai hibákkal rendelkezett, hogy ne dőljön fel, kék spagócával kötötték ki a falhoz... (Nem értem ma sem, miért nem csaptunk le rá egyből...)

Eleinte ügynökök segítségét kértük a házkeresésben. Aztán úgy döntöttünk, olyan házakat és villákat, amiket ők mutattak, mi is tudunk keresni önerőből. Mint később kiderült: sőt, jobbakat is! Így autóba szálltunk és több napot azzal töltöttünk, hogy jártuk Sanur környékét és kerestük a nagyon egyszerű „villa for rent” és „house rent” feliratokat, hívtuk a telefonszámokat és amik az első körös interjún átmentek, azokat megnéztük.

Így akadtunk rá egy „house for rent” táblára egy nagy barna kapun, amit egy még nagyobb szürke kőkerítés vett körbe. Felhívtuk a számot. Megnéztük a házat. Beleszerettünk a házba. Kicsit alkudtunk az árból, és három hét időhúzás után végre tegnap, február 12-én aláírtuk a bérleti szerződést. Nem is akárhogyan, ujjlenyomattal is!

Mesélek a házól is. A ház nagyon durva, óriási-hatalmas kertje van, de kintről csak a kapu látszik és a 2,5 méteres kerítés. Amikor bejöttünk, elámultunk, mert nem érezni kintről, hogy mekkora ez a kert. Tele fákkal (mangó, banán és... hát még két fajta gyümölccsel, mondták az indonéz nevüket, de nem sikerült megjegyezni) és van benne medence is! :) 

Egyébként két szintes, fent van két szoba, egy előtér, egy fürdőszoba zuhanyzóval és egy pici aranyos terasz. Lent van egy nagy hall, ami egybenyílik az étkezővel, az pedig, egy balos kanyarral a konyhával, a lépcső alatt van egy kis iroda rész, egy nagy, szoba méretű fürdőszoba, természetesen sarokkáddal (mer’ nem vagyunk állatok) és két szoba, egy kisebb és egy nagyobb. A nagyobb a miénk Marcival, a kisebb szoba lesz a vendégszoba. (Amikor nem vagyunk itt, a miénk is vendégszobaként funkcionál.)

A landlady, Ibu Sari (Sari asszony) egy - szerintem - tündéri be-nem-áll-a-szája-és-sipít hölgy, de baromi kedves, szorgalmas, 12 éves kora óta dolgozik. Nagyon jókat beszélgetek vele! És nagyon jó ízlése van! Olyan bútorokat szedett össze használtan, amik igazi antik balinézek, jó minőségűek és szépek, elájulok tőlük!

December elején költözött ki az előző bérlő, azóta Ibu Sari nekiállt felújítani a házat, ahogy ő mondja, nem miattunk, hanem a saját lelke miatt, ő nem tud nyugodt lenni, ha tudja, hogy nem elég jó a konnektor, a villanykapcsolók, stb... Ezt kb. 10 évente megcsinálja, most jött el az ideje. Kicseréltette a fenti fürdő teljes berendezését (csempe, járólap, mosdó, wc), az összes villanykapcsolót. Igazából még most is folyik a munka a házon, a konyhaszekrény félig kész, a hall közepén áll egy halom cucc, a sarokban is, minden padló poros, kapunk még szögesdrótot is kerítésre körbe, melegvíz is csak 2 napja van, gáz még nincs, így főzni még nem tudunk... Állítólag még egy hét és minden készen lesz. Ettől függetlenül és ezzel együtt elkezdtük a kolonizációt: van már étkészlet, turmix, vizesballonos "kút" és sok egyéb háztartási cucc.

De összességében imádnivaló ház, nagyon megszerettem ez alatt a pár nap alatt.