Ma sem terveztük, hogy piacra
megyünk, de korán indultunk otthonról, nem reggeliztünk rendesen (értsd: nem
reggeliztünk egyáltalán) és mire Klungkungba értünk, mai első megnézendő
látványosságunk színhelyére, már nagyon éhesek voltunk.
A parkolóőr kötelező és államilag jóváhagyott „korrumpálása”
és az autó parkolóban történő elhelyezése után, már éppen indultunk volna a
látványosság bejárata felé, amikor látjuk, hogy a parkoló végében piac
található. Ha már itt vagyunk, nézzünk be, milyen portékát kínálnak itt
megvételre! - felkiáltással és nem utolsó sorban abban a reményben, hogy
valami rögtön fogyasztható élelmiszert is találunk, beléptünk a piac
területére.
Első körben gyékény alapanyagból
font mindenféle árut, kelmét, kerti szerszámot (sarló, kés, kisbalta)
találtunk. Majd átértünk a zöldséges - virágos - kajás részre. Találtunk rizsből készült
kúp, tál és amorf formájú, száraz, kemény, egyébként ehetőnek tűnő valamiket. Viszont azt az ötletet, hogy ebből legyen reggelink, gyorsan elvetettük. Pár perces nézelődés után, végül találtunk egy standot, ahol fincsinek tűnő cuccoktól roskadozott az asztal.
Továbbra sem tudjuk, hogy mik
voltak ezek, de a) ehetőnek tűntek, b) jó illatuk volt, c) sokan vettek
belőlük. Vettünk egy-egy darabot mindből, ami hirtelen megtetszett. Annyi tuti,
hogy rizsből készültek, édesek voltak és csúcs finomak! A rózsaszín pudingszerű
még meleg volt a banánlevélben. :)
No comments:
Post a Comment