A Fake-Carbonara

Mindenkit megnyugtatok, nem vagyok és terveim szerint nem is leszek gasztroblogger! Akkor honnan ez a fixáció az ételek iránt? Nem tudom. De hiszek abban, hogy jót és finomat enni fontos! És ha már finom / érdekes étellel találkozom, akkor az megérdemli, hogy megemlékezzünk róla.

Legjobb igyekezetünk ellenére is feladtuk Marcival, hogy itthon nagy háztartást vezessünk és minden nap főzzünk. Így csak akkor főzünk, amikor nagyon megkívánunk valamit, vendégeket várunk vagy csak jólesik főzni. A mai alkotás a jólesik és finom kategóriába tartozik, nem mellesleg végül vendégek is akadtak hozzá.

A Fake-Carbonara lényege, hogy fogalmam nincs hogyan készül az igazi... Egyszer ettem valahol, megtetszett és itthon készítettem valami hasonlót. Azt tudom, hogy tojás egy ponton kell bele, de mivel nekem ez a nyers tojás dolog bizarr, nagyon gyorsan kihagytam. Milyen lett a végeredmény? Marcinak ízlett, a vendégeknek ízlett, nekem ízlett. Kell ennél több?