Wednesday, February 18, 2015

A szappanhab mindent elbír

Tegyük hozzá: szerencsére!

Már nem emlékszem hogyan indult, de egyszer csak azt vettem észre, hogy az esti fürdés közben már többedik alkalommal szappanoztam be egyre növekedő pocakomat és rajzoltam Pocaknak valamit. Aztán lassan az esti Pocak-art szokássá vált és ma már csak akkor hagyjuk ki, ha nagyon fáradt vagyok. Szintén minden este megkérdezem Pocakot, segít-e a rajzfelület előkészítésében. Néha szokott (értsd: éppen mozog, miközben anyja lelkesen készíti elő a szappanhab rajztáblát).

Miket rajzoltam eddig? A teljesség igénye nélkül: zsiráfot, oroszlánt nagy sörénnyel, kövér pingvint, teknőst (oldalról és felülről is), mantát (egyedül és rajban), cicafejet és hosszú farkú cirmos cicát, koala macit eukaliptusz ággal, macit, zebrát, elefántot nagy fülekkel, autót, búvárt (külön kiemelve és lerajzolva, milyen felszerelésben merül Apa és milyenben szokott volt Anya), gyümölcsöket, amiket éppen aznap este ettünk, egeret, mosolygó napocskát, delfint, sünmalacot (aki nem kapott almát, ezért őt másnap újra kellett rajzolnom almával együtt), cinegét szigorúan cipőben (mert a Cinege cipője c. verset sűrűn elmondom Pocaknak), kengurut erszényében a kicsinyével. Síelő macit síléccel és sapkában – ezt a képet Évi küldte neki, de hát kis Pocak nem látja, ezért lerajzoltam, hogy tudja mit kapott. 
Természetesen minden rajz (egy-két kivétellel) úgy fejeződik be, hogy „és mosolyog”. Mert ez fontos!

Aznap, amikor Anyukám megérkezett Balira, Pocak repülőgépet kapott. De miközben készült a rajztábla, arra gondoltam, hogy egy repülőgép nem is olyan vicces, rajzolhatnék inkább madarat, az is repül alapon, vagy szúnyogot... Fújj, szúnyogot nem rajzolunk, az nem aranyos! – háborodtam fel gondolataim ilyen elkalandozásán. Majd este Marci kérdezte, hogy:
- Ma milyen rajzot kapott Pocak?
- Repülőt.
- Miért nem madarat? Az is repül.
- Gondoltam arra is, de...
- Vagy szúnyogot?

A költözésről folyamatábrát kapott: a ruhák és egyéb cuccok zsákokba és dobozokba kerültek, majd a zsákok és dobozok a Nagyi kocsijába. Ezután elmeséltem neki, szintén rajzon keresztül, milyen az új lakás alaprajza és melyik helyiség lesz az ő szobája. Karácsonykor karácsonyfát, a születésnapomon szülinapi csokitortát rajzoltam gyertyákkal, a Superball napján pedig egy amerikai foci labdát és egy játékost paddingben. Tudnia kell, mi zajlik a világban körülötte! 

Azt is be kell vallanom, hogy két állat anatómiájából csúnyán megbuktam. Melyik kettő? A cicafej és a pingvin. A cica miatt szégyellem is magam. Jogos a kérdés, hogy hogyan lehet ezeket elrontani? Simán! A cica nem kapott bajuszt... másnap újrarajzoltam hosssssszú bajszokkal. A pingvint a csőrével kezdtem, majd a legvégén kapott mosolygós szájat is „és mosolyog” felkiáltással.

Próbáltam reprodukálni a rajzolat valami olyan formában, hogy a blogon is közzétehetőek legyenek. De lerajzolva már nem olyanok... Mindenkinek jobb, hogy szappanhab rajztáblára készültek! Summa-summarum, én jól szórakozom, Marci is és reméljük Pocak is.

Viszont készültek rólunk fényképek, inkább azokból töltök fel kettőt. - Köszönjük Orsi! :)