No Milk

Mivel kicsi fiunk egy hónapos korára jobban kirügyezett mint egy pubertáskora virágát élő kiskamasz, ezért a gyerekorvos tanácsára anyja megvált minden tejterméktől. A másik ok, ami a tej ellen szólt, hogy a pöttyök mellett néha fájt a csepp gyermek pocakja is. Szerencsére a gyerekorvos nem akarta kapásból teletömni a gyereket gyógyszerekkel, hanem javasolta, próbáljam ki a tejmentes létet. Ha mégsem jön be, akkor majd jöhetnek a cseppek és bogyók.

Így április vége óta nincs tejes eszem-iszom. A tej elhagyásával önmagában nem is lenne baj, de ez a tilalom minden, ismétlem minden tejtermékre kiterjed. Vagyis se túró (ugrott a túrógombóc, a túrós tészta és persze a túró rudi is), se tejföl (lásd az előző zárójelet), se sajt (búcsú az esti alma-sajtozásoktól) és nincs vajjal készült süti, torta, péksüti. Még kecskesajtot sem ehetek. Sőt, mivel valami rejtélyes okból a napi sétáink alatt a babakocsi hetente legalább négyszer a közeli fagyizó felé kanyarodik (Hát persze, hogy teljesen magától, az én ráhatásom erre zéró! A babakocsi megy elöl, én csak utána sétálok, nem?), ezért ott is csak a gyümölcsfagyik jöhetnek szóba. 

(Az utca túloldalán ott a fagyizó.)

Már másfél hónapja tart a tejmentes életmód, és az első két napi sokk után egyelőre egész jól bírom. Ha Balin kibírtam 5 hónapig túrógombóc nélkül, akkor most is menni fog! Csak nagyobb önfegyelmet igényel! 

Szerencsére már egy hét után látható eredményünk volt: Fiatalúr jól reagált, azóta jelentősen kevesebbszer sír a pocakja miatt és a pöttyei is teljesen eltűntek. Így sokkal könnyebb tartani a tejmentességet, mert tudom és látom: megéri!

Találtam az RC-ben egy remek boltot, No Milk névre keresztelték, és nevéhez hűen - főleg - tejmentes termékek kaphatóak benne. Na meg bio és paleo cuccok és számos egyéb úri huncutság. Első terepszemlém alatt egyből kóstoltam mindenféle tejeket: rizstejet, mandulatejet, kesutejet. Egy üveg kesutej el is kísért egészen hazáig, (koffeinmentes) cappuccinohoz az a legjobb!

Ilyen cuki fél literes üvegekben hordom haza a kesutejet.

A bolt logója elég beszédes! Kiemelem jobban, hátha valakinek nem tűnt fel a jel... :)

Erről Marcival eszünkbe jutott egy kórházi jelenet, ami a hazaengedésünk napján történt - akkor is és most jót nevettünk rajta. Történt pedig, hogy mindenféle kellemetlenség elkerülése érdekében, amelyeket most nem részletezek, magunkévá tettünk egy darab mellszívó készüléket. Nagyon egyszerű elképzelni, ez amolyan humán fejőgép. Még az adás-vételi tranzakció lebonyolítása előtt kérdezte a kórházi nővér, hogy egyfejes vagy kétfejes készséget szeretnénk? Mi csak pislogtunk egymásra Marcival mint borjú az új kapura (vagy fejőgépre?). Hamar ki lettünk azonban okosítva: hát, az egyfejest egyszerre csak egy mellen lehet használni, a kétfejest meg párhuzamosan ugye kettőn... Mi vizuális típusok vagyunk! Ha addig nem merült fel bennem, hogy (fejős) tehénnek érezzem magam, akkor egy kétfejes mellszívóval már tuti... (Egyfejest vettünk.)