Pelenkacsere

Félek a fogorvostól. Komoly a verseny a vérvétel és a fogászat között, de talán a vérvétel még mindig félelmetesebb. Vérvételből volt elég a terhesség alatt, így most új szórakozás után néztem és elmentem fogászatra. Na nem önként, sajnos muszájból. A fiúk viszont olyan aranyosak voltak, hogy elkísértek és a váróban vártak rám, amíg én bent túléltem. (Bevittem magammal a Manó nyuszis rongyiját, hogy bátor legyek!)

És mi köze a fogorvosnak a pelenkacseréhez? Mindjárt kiderül.

Éppen csiszre értünk a fogászatra, viszont Fiatalúr pelenkacseréje akkorra már időszerűvé egyben szükségessé vált. Pelenkázótáska az összes készséggel volt nálunk, így önmagában a pelenkacsere nem okozott gondot. Akkor mi volt benne a különleges? Az, hogy engem közben behívtak és apára hárult a feladat. Ez sem akkora szó (bocs Marci), mert Apa profi a pelenkacserében. :) Viszont hol van szinte minden nyilvános helyen a pelenkázó, már ahol egyáltalán van pelenkázó? Hát, biztos nem a férfi mosdóban! 

A szükség nagy úr, még nagyobb, ha a gyerkőcünkről van szó. Marci tehát összeszedte minden bátorságát, vállára kapta a fiát és önként bemerészkedett az ellenséges női vonalak mögé, hogy Fiatalúr pelenkacseréjét elvégezze. 

Mire kijöttem a fogorvostól két mosolygó és elégedett fiú várt. Hogy melyik miért mosolygott arra nem derült fény... ;)

Sem fogorvosos, sem női mosdós kép nem készült, de van helyette vagány képünk!